- Japán erdeinek 67%-a az ország területének ökológiai válságokkal küzd a kezelés elhanyagolása miatt, veszélyeztetve a vízbiztonságot és a biodiverzitást.
- A háború utáni politikák jelentős sugi és hinoki ültetvényeket hoztak létre, amelyeket azóta gazdasági változások miatt elhanyagoltak, környezeti problémákat okozva.
- A Nomura Real Estate által vezetett „Forest Connect” projekt Okutamában fenntartható erdőgazdálkodást és biodiverzitás helyreállítást népszerűsít.
- A Nomura, mint városfejlesztő, befektet az erdőgazdálkodásba, hogy támogassa a faellátási láncokat, összhangban a világjárvány által generált helyi fa iránti kereslettel.
- Az kezdeményezés a helyi gazdaságokat erősíti a vidéki piaci értékek növelésével, és modellt kínál más olyan régiók számára, amelyek hasonló erdőgazdálkodási kihívásokkal néznek szembe.
- Hatékony erdőgazdálkodás elengedhetetlen a gazdasági és ökológiai fenntarthatósághoz, segít megelőzni a katasztrófákat és támogatja a városi igényeket.
Japán, amelyet gyakran a lenyűgöző erdeiről ismernek, amelyek országának 67%-át borítják, váratlan ellentmondással néz szembe. Míg ezek a zöldellő területek természeti szépségük miatt elismertek, ugyanakkor pollengyártásuk hotspotjaivá váltak, szezonális kellemetlenségeket okozva millióknak. Az igazi probléma a pollen mögött azonban a rossz kezelés és elhanyagolás válsága, amely sokkal többet fenyeget, mint a tüsszögés – veszélyezteti a vízbiztonságot és az ökológiai stabilitást.
A háború utáni politikák ösztönözték a gyorsan növő sugi (cédrus) és hinoki (ciprus) fák széleskörű ültetését, ami mesterséges erdők kiépüléséhez vezetett, amelyek most a japán erdőterület csaknem 40%-át borítják. Ezek a mesterséges ültetvények, amelyek egykor hasznosak voltak, mára kezelhetetlenül elhanyagoltak, sűrűvé váltak, és megközelíthetetlenek a gazdasági és társadalmi tényezők keveréke miatt. A megfizethetőbb importok áradásával a hazai erdőgazdálkodás csökkent, és hatalmas területek maradtak gondozás nélkül.
Ez a hanyagság a katasztrófa melegágyává változtatja az erdőket. Aktív kezelés nélkül az erdők elvesztik a nedvesség megőrzésére való képességüket, aljnövényzetük elhervad, és a biodiverzitás csökken. A gyengült gyökérzetek és az erózióra hajlamos talajok miatt a földcsuszamlások kockázata nő, amely közösségeket fenyeget, és veszélyezteti Japán fontos vízkészleteit.
Tokió festői városában, Okutamában, ahol az erdők a táj 94%-át borítják, átalakító megközelítés zajlik. A Nomura Real Estate Holdings védnöksége alatt a „Forest Connect” projekt új utat vág az környezeti felelősségvállalásban. A helyi kormányzattal való szövetség révén céljuk az erdő egészségének megújítása egy fenntartható, ciklikus erdőgazdálkodási rendszer segítségével. Az öreg fákat megmetszik, és új növekedéssel helyettesítik, előtérbe helyezve az erdő természetes vízmegtartó képességét, miközben elősegítik a biodiverzitást.
De miért figyelnek a vállalatok – melyek hagyományosan a városi fejlődésre összpontosítanak – az erdőgazdálkodásra? A Nomura számára a kapcsolat nyilvánvaló. Az építkezéshez fára van szükség, és az egészséges erdők gazdasági és ökológiai előnyöket biztosítanak a városi területek számára. Ezt a szinergiát kihasználva a Nomura nemcsak a megőrzésbe, hanem az erdőforrások produktív felhasználásába is fektet, összekapcsolva a talajt a városi tájakkal.
Ez a kezdeményezés teljesen összhangban van a pandémia által kiváltott „Fa Sokkal” elnevezésű jelenséggel, ami újra felélénkítette az érdeklődést a házi forrású anyagok iránt a robbanásszerű importárak miatt. Ahogy a globális ellátási láncok ingadoznak, a japán fa a reneszánsz küszöbén áll, olyan kezdeményezések által támogatva, mint a „Forest Connect”, amelyek életképes és fenntartható ellátási lánc modellt kínálnak.
A puszta megőrzésen túlmutatva, ez a projekt a helyi gazdaságokat is gazdagítja. A helyi erőforrások, mint például a wasabi mezők kihasználásával, a Nomura növeli a vidéki területek piaci értékét, és a nemzetközi elfogadásra szánt mintát kínál. Az ilyen kis lépések elengedhetetlen párbeszédet teremtenek a természet és a fejlődés között – olyat, ahol az erdőgazdálkodás támogatja a városi igényeket, anélkül hogy veszélyeztetné a természetes integritást.
Szélesebb értelemben ez a tudatos újrakapcsolódás a természettel cselekvőképes modellt nyújt más régiók számára, ahol hasonló erdőgazdálkodási problémák állnak fenn. A helyi gyakorlatok alkalmazkodása a nemzetközi fenntarthatósági célokhoz (NbS) példát állít nemcsak Japán, hanem a világ környezeti kihívásainak kezelésére is.
Végül az erdők megőrzése nem csupán a filantrópia gyakorlata; ez egy elvi befektetés közös jövőnkbe. Ahogy ezek a zöldellő területek újra megtanulják megállni a helyüket, ígéretet tesznek arra, hogy megvédjenek minket az áradásoktól, támogassák gazdaságainkat, és emlékeztessenek bennünket ezeknek az ökoszisztémáknak a létfontosságú szerepére – nemcsak mint nemzeti kincs, hanem mint felbecsülhetetlen szövetséges a túlélésünkben.
Japán erdőgazdálkodási válsága: A megújulás lehet-e az út a jólét felé?
Japán erdőgazdálkodási dilemmájának megértése
Japán bujó erdei, amelyek körülbelül 67%-át alkotják a tájának, veszélyben vannak. Míg ezeket az erdőket természetes szépségük miatt értékelik, egy nagyobb kezelési hibát képviselnek, amely fenyegeti a környezeti stabilitást és a vízbiztonságot. A háború utáni politikák, amelyek a sugi (cédrus) és hinoki (ciprus) fák gyors ültetését népszerűsítették, most hatalmas erdők kiépüléséhez vezettek, amelyek jelenleg a japán erdős területek közel 40%-át borítják. Ezek a mesterséges ültetvények, bár kezdetben hasznosak voltak, mára sűrűvé és kezelhetetlenné váltak a gazdasági korlátok és változó társadalmi feltételek miatt.
A hanyagság következményeinek feltárása
Az elhanyagolt erdők több veszélyt jelentenek:
– Biodiverzitás csökkenése: A megfelelő kezelés hiányában az aljnövényzet elhalványul, csökkentve a biodiverzitást.
– Földcsuszamlás kockázatai: A gyengült gyökérzete és a talajerózió növeli a földcsuszamlás valószínűségét, veszélyeztetve a közeli közösségeket.
– Vízbiztonsági fenyegetések: Az aktívan nem kezelt erdők nem képesek hatékonyan megőrizni a nedvességet, veszélyeztetve Japán kritikus vízkészleteit.
Átalakító megoldások: A Forest Connect kezdeményezés
Ezekre a kihívásokra válaszként olyan projektek, mint a „Forest Connect” Okutamában, Tokióban, a Nomura Real Estate Holdings vezetésével, innovatív erdőgazdálkodási megoldásokat indítanak. A Nomura, amely elsősorban városfejlesztési vállalat, felismerte az urbanizált szükségletek és az egészséges erdők közötti kölcsönhatást. A kezdeményezés fókuszában áll:
– Fenntartható ciklikus gazdálkodás: Az öreg fákat megmetszik, és új növekedéssel cserélik ki őket, hogy fokozzák a természetes vízmegtartást.
– Biodiverzitás előmozdítása: A projekt növeli a biodiverzitást az egészséges aljnövényzet ápolásával.
– Gazdasági megújulás: A vidéki erőforrások, például a wasabi mezők fejlesztésével a kezdeményezés növeli a helyi gazdaságokat.
Miért fektetnek a városfejlesztő vállalatok az erdőgazdálkodásba?
A városközpontú vállalatok, mint a Nomura számára a motiváció az erőforrások és a városi infrastruktúra közötti összefüggésben rejlik. Az erdők egészsége közvetlen hatással van az építőanyagok rendelkezésre állására és más erőforrásokra. Így a Nomura részvétele nem pusztán jótékonykodás; az erdők városi életben betöltött szerepének elismerése.
Lehetőségek és fenyegetések: A Wood Shock hatása
A közelmúlt „Wood Shock” elnevezésű jelensége – amely a globális ellátási láncok megszakadásának következtében megnövekedett fa iránti keresletet és árakat jelenti – felkeltette az érdeklődést Japán hazai faipara iránt. Ez lehetőségeket nyújtott olyan projektek számára, mint a „Forest Connect”, hogy fenntartható faellátási modellt alakítsanak ki, amely potenciálisan a következőket eredményezheti:
– Piaci hatás: A hazai forrású anyagok vonzóbbá válnak az importárak növekedésével.
– Erdőgazdálkodási modellek: Lehetőségként szolgálhatnak hasonló kezdeményezések globális példájaként.
Összességében, itt van, amit tenni lehet:
1. Vonzani a helyi közösségeket: Az együttműködés a vállalatok, a helyi kormányok és a közösségek között elősegítheti a fenntartható erdőgazdálkodást.
2. Növelni az oktatást és a tudatosságot: A közvélemény érzékenyítése az erdőgazdálkodás fontosságára biztosítja a hosszú távú sikert.
3. Kiterjeszteni az kezdeményezéseket országosan: A „Forest Connect” sikeres projektjeinek skálázása megújulhatja az erdőket Japán szerte.
További megoldásokért arról, hogyan lehet hatékony erdőgazdálkodási gyakorlatokat bevezetni a területen, látogasson el a Japán Kormány weboldalára.
Végső soron, ahogy a különböző régiók az erdőgazdálkodás megközelítéseit fontolgatják, Japán fejlődő stratégiája értékes keretet nyújthat. Az ökológiai felelősségvállalás és a gazdasági fejlődés egyensúlyának kialakításával biztosíthatjuk, hogy kincseink, természetes tájaink generációk számára továbbra is hasznot hajtsanak a társadalom számára.